A próbaidő alatti felmondás okai

Sokaknak ismerős lehet az az eset, amikor egy tapasztaltabb jelöltet 1-1,5 hónapig tartó toborzási folyamat során keresel, majd megtalálod a tökéleteset, akivel meg is tudsz állapodni az ajánlatadási folyamat során. Munkáltatóként, vezetőként, hiring managerként és HR oldalról sikeres kiválasztást tudhattok a hátatok mögött, szép munka volt! De valójában az igazán nehéz feladatok csak ez után várják a munkáltatókat. Az ideálisnak vélt jelölt két hónap felmondási idejét letöltve, - illetve a prebording fázis során már felkészítve-, megérkezik az új helyére, részt vesz az onboarding tréningen, elkezd betanulni, megismerni a szervezetet a folyamatait,  majd váratlanul két hónap után, a próbaidő alatt felmond. Legalábbis a vállalat szerint váratlanul.

Ismerős ez a helyzet? De vajon milyen indokok állhatnak a háttérben annak, hogy a jelölt, - akivel általában hosszútávra, de minimum középtávra tervezünk és 3 hónapja vártuk, majd még két hónapot a betanításába is invesztáltunk - egyik napról a másikra elhagyja a céget? 

A próbaidő alatti felmondásnak több indikátora is lehet, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítania a cégeknek annak érdekében, hogy akár félévnyi szinte felesleges munkától kímélhesse meg magát. (Fontos megjegyezni, hogy ebben a bejegyzésben csak a munkavállalói oldalt vesszük figyelembe. Természetesen a munkáltatók általi felmondás is egy létező szcenárió, ez majd egy későbbi blogposztunk témája lesz.) 

Talán a legjobb megközelítés az okok megismeréséhez és feltárásához, ha a munkavállaló első 3 hónapját vesszük alapul értelmezésünkhöz.

Első hónap jellemző hibái, melyek a felmondást okozhatják:

• Sajnos az egyik leggyakoribb indok az általunk tapasztaltak szerint, hogy bár az új munkavállaló elkezd dolgozni, még nem zárt le minden álláspályázatot és vannak még függőben más ajánlatai. A mai munkaerő-piaci környezetben nem ismeretlen a fogalom, hogy egy jelöltnek több ajánlata is van, sőt. Elég nehezen kivédhető ez munkáltatói oldalról, de minimalizálhatjuk ezt a kockázatot, ha a vállalatok képesek az első naptól fogva éreztetni az új munkavállalóval, hogy jó döntést hozott azzal, hogy hozzájuk csatlakozott. Nagyon fontos az első pár hét tökéletes megtervezése és szervezettsége. Ezzel meg tudjuk erősíteni a munkavállalót abban, hogy valóban számítottunk az érkezésére. 
• Gyakori felmondási indok lehet, pont a fentebb említett onboarding elmulasztása és a negatív első élmények. Pár példa: Szervezetlen betanítási tréningek, új kolléga helyének előkészítésének elmúlasztása, munkához szükséges eszközök és a rendszerekhez való jogosultságok hiánya és az első hónapra kitűzött célok. Ezek olyan élményt is kiválthatnak, akár pár hét alatt is, hogy a próbaidő alatt álló munkavállaló újra elkezd állás után kutatni, vagy esetleg visszanyúl pár korábbi pályázatához, amit esetleg visszautasított, mely akár pár nap leforgása alatt eredményezheti a munkavállaló azonnali távozását. 

Nézzük a második és harmadik hónap jellemző hibáit:

Első hónap akadályait sikeresen átlépve, a második és harmadik hónapok során az új kolléga már elkezd aktívan részt venni a munkájának egy bizonyos vagy teljes részében (feladatkörök komplexitásától függően), elkezdi megérteni a cég működését, folyamatait, hagyományait  és elkezd kapcsolatokat kialakítani a kollégákkal és a közvetlen felettesével. 

• Ezen időszak alatt az egyik leggyakoribb indoka a felmondásoknak, hogy a kiválasztott kolléga részben vagy szinte teljesen más feladatokat kell ellásson, mint amiket az álláshirdetés, a munkaköri leírás vagy az interjún elhangzottakkal tud azonosítani. Sokszor halljuk visszajelzésként jelöltektől, - jellemzően tapasztaltabb munkavállalók esetében-, hogy a próbaidő alatti felmondás oka, hogy nem teljesülnek azok az ígéretek a munkakörrel, a munkaidővel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatban, amelyekben a kiválasztás során megállapodott a két fél. 
• Ezen felül pedig van egy emberi oldala is a próbaidőnek, hiszen életünk egy jelentős részét olyan emberekkel, vezetőkkel és kollégákkal szeretnénk eltölteni, akikkel szívesen dolgozunk mind szakmailag, mind emberileg. Nem, egy munkahelyen valóban nem kell barátokat keresni, de az embereknek ettől függetlenül fontos, hogy ne egy olyan környezetben dolgozzanak, ahol a környezet mérgező, ahol folyamatosan elégedetlen kollégákat látnak, ahol a közvetlen vezetővel való együttműködés és kémia nem működik, vagy maga a cég vezetői és első számú embere nem azt az irányt követi, amivel az új kolléga azonosulni tud. Ezek a szempontok is gyakran fordulnak elő próbaidő alatti kilépés esetén, így az új emberek szervezetbe történő integrációja is egy kiemelt fontosságú lépés, annak érdekében, hogy elkerüljük a felmondást. 

+1 

• Azon cégek is vékony jégen járnak, akik a kiválasztási folyamat során különböző szakmai tesztekkel, feladatokkal, esetleg AC-val próbálják felmérni az adott kollégák szakmai szintjét. Szinte az összes olyan pályázó számára, akik ilyen jellegű megmérettetésen mennek keresztül, az interjú és kiválasztási folyamat ad egyfajta képet az elvégzendő munka jellegét illetően. Habár ez inkább a megfelelő kiválasztási folyamat meghatározásának a kérdése, mégis 1-1 komplexebb és nehezebb teszt, felmérés vagy prezentáció eredményezhet egy elképzelést az új kollégában arról, hogy milyen munkát fog végezni az új munkahelyen. Fontos, hogy ezen mérések erősen korreláljanak az elvégzendő munkával, mert különben csalódottságot válthat ki az újonnan érkezőkből és akár távozáshoz is vezethet a próbaidő során. 

A fentieken felül természetesen még sok egyéb oka lehet 1-1 felmondásnak, de tapasztalatunk szerint ezek a legjellemzőbbek és talán a leginkább kivédhetőek a vállalatok oldaláról némi szervezettséggel és odafigyeléssel.

Farkas Tamás

Amennyiben szívesen olvasna hasonló témákról, látogasson el testvér brandjeink oldalára kék galléros vagy vezetői tartalmakért.